Először is egy kis visszatekintés azokra az időkre, amikor hasonlóan kutyák voltunk, mint most. 2020 január 6-án így nézett ki a tabella egy Samp elleni otthoni 0–0-át követően (előtte ilyen meccseink voltak: Bolognában 3–2 ide, otthon Sassuolo 0–0, Atalanta idegenben 0–5)

Ezután legyűrtük idegenben a Cagliarit (0–2), és meg sem álltunk a 6. helyig a szezon végére. Próbáltam tehát visszanyúlni az utólag nagy mérföldkőként emlegetett bergamói zakóhoz, és az akkori körülményekhez, de nekem sehogysem jön ki a matek, a mostani eredmények gyászosabbak, mint akkor, így a gödör is mélyebbnek tűnik. Ugyanakkor az is igaz, hogy akkor gyakrabban találtuk magunkat a gödrök közelében (alján), mint most. Szóval azt nem tudom nyugodt szívvel kijelenteni, hogy Tűzrőlpattant Pioli már nagyobb szarból is kihúzott minket, főleg, hogy most olvastam Arrigo Papa meglátásait is.

Ami Pioli ellen szól:

- Hetek óta nem küzd a csapat, a fél brigád csak lézeng. Ennek több oka is lehet, de ebben Pioli is sáros nálam.

- Támadásban nem egyszerűen nem jönnek össze a dolgok, hanem ívelgetjük fel a labdát a 100 éves Giroud Papára, valamint a tesiből felmentett Origire, ráadásul nem is nagyon segítünk nekik a 2. labdák megszerzésében. Nem látni, hogy bármi tervünk lenne.

- Nem forgatja jól a keretet: Thiaw már Veronában megmentett minket a góltól (ami 2 pontot jelentett), mégsem építette tovább. Tegnap is jól szállt be, igaz Lukakut kellett fognia. Vranckx a Fiorentina ellen a végén adott győztes gólpasszt, mégsem nagyon kapott lehetőséget utána. Adli semmi esélyt nem kap, de kölcsönbe sem engedjük el, pedig ha valamikor, akkor most ki lehetett volna próbálni a 3 belső középpályás egyikeként. Ehelyett nézzük szegény Kjaer, Calabria és Messias szenvedéseit. Összességében a már sérült Bennaceren nyújtott egy jó átlagot, a többiek mind formán kívül vannak, pedig volt idő rákészülni a januárra. Visszatérve a felkészülésre, azért már ott is voltak intő jelek: Simán cumiztunk háromszor is, pedig látjuk, hogy a Liverpool sem fénykorát éli, és a  PSV sem a legacélosabb csapat Hollandiában (most éppen 4. a bajnoki tabellán). Ha visszagondolok azokra a pillanatokra, amikor belenéztem a PSV elleni meccsbe, akkor felrémlik, hogy ott pont ugyanolyan kilátástalannak néztünk ki, mint most, de akkor abba a tudatba ringattam magam, hogy Dest helyett majd Theo lesz a balbekk, meg Lazetic helyett Giroud a csatár, és nem lehet majd velük is ugyanilyen trágya a játék... Hát lett...

- Szemmel láthatóan kellene valami új impulzus. Elvesztette a fonalat és ki tudja mikor találja meg újra. Mindenesetre egy Milan nem játszhat ennyire tudatosan alárendelt szerepet, mint az Inter ellen az első félidőben.

- Nem hiszem el, hogy a pontrúgásokra nem lehet normálisan felkészülni.

Ami Pioli mellett szól:

- Eddig folyamatosan erőn felül teljesített a csapat.

- Nincs olyan, aki hosszútávon megoldás lenne helyette. Talán Pochettino vagy Tuchel (szegény Giroud) jó lenne, de nekik nem hiszem, hogy ez lenne az álommeló. Valószínűbb, hogyha Pioli megy, akkor olasz edzővel pótolják, aki meg csak ideig-óráig tud fellendülést hozni.

- Kapus nélkül nehéz. Mondom ezt annak ellenére, hogy Tata tegnap még védett is, de ég és föld a különbség Maignan és Tata között, az Inter már a szögleteket is kapura rúgta például, de támadásépítésben is sokkal gyengébb, mint a francia. (Ez mondjuk némi magyarázat lehet a gyenge támadásépítésre.)

- Hihetetlen sérüléshullám: Tomori, Bennacer, Florenzi, Maignan, Zlatan akik még most sem tudnak játszani, de sérült volt: Rebic, Krunic, Messias, Saelemaekers, Kjaer, Theo, Origi, Ballo-Toure is a közelmúltban. Persze nagy kérdés, hogy ez kinek a felelőssége.

- Ő ismeri a legjobban a csapatot, az egyéneket és tud meríteni a közös sikerekből.

Ami Maldiniék és a Red Bird hibája: Szűkös keret és elhibázott igazolások. Nyáron olyan nevek mondtak már igent, mint Enzo Fernandez és Sven Botman, mi mégis Renato Sanchez-re és CDK-ra vártunk. Persze CDK-t még nem temetném el és Sanchez is azért volt erősebben képben, mert lejárt a szerződése, de mégsem jöttünk ki jól a Mercatóból. Adli, Vrankcx és Thiaw is hordoz potenciált, de Adli esetében érthetetlen, hogy csak jegeljük és miért nem adjuk kölcsön. Origi és Dest viszont teljes kapufa, ahogy Ballo-Toure és Bakayoko is. Ha csak ezt a 4 játékost cserélhetnénk ki, akkor már előrébb lennénk. Utóbbi három valószínűleg már nem is fog jelentősebb szerephez jutni nyárig (legalábbis remélem), Origi viszont még boldogít minket egy darabig. A cserekapus kérdésében is van vaj a fülek mögött, de mivel Tata hozott nekünk egy kivédett büntetőt az Inter ellen, valamint Maignan sérülése sem volt előre látható, így nálam ez kevésbé a vezetők hibája, mint az előzőek.

Miben bízhatunk?

A tudatos építkezésben. Maldini és Massara láthatóan érti a dolgát (azt el kell fogadni, hogy hibás döntések mindig lesznek ebben a szerepkörben, főleg, ha pénzügyileg behatároltak a lehetőségeid), kérdés, hogy a kezük mennyire van megkötve. Az biztos, hogy nyáron alaposan frissíteni kell, és el kell köszönni azoktól, akiknek csak fellángolásaik vannak: Rebic, Brahim, Messias például, de felőlem Leao is mehet, ha ennyire motivált, mint mostanában. Ami mindenképp kell az előrelépéshez az az új stadion, ameddig ezt a kérdést nem oldjuk meg, addig maradunk a béka segge alatt a többi olasz csapattal. Remélhetőleg a Red Bird az új stadion kiadásai miatt is fogja rövidebbre a pórázt, legalábbis szeretném ezt hinni. Mindenesetre fiatal csapatunk van, akik már megmutatták, hogy képesek győzni. Maignan, Tonali, Theo, Kalulu, Tomori, Bennacer (és ha van kedve, Leao is) megfelelő magot alkot a jövőre nézve.